A popzene egyetlen igazi hiteles Micimackója (a főszerepben Daniel Powter) egyik nap meglepődve tapasztalta, hogy kiürültek mézesbödönjei, úgyhogy ideje volt tenni valamit az ügy érdekében. Elment tehát Malackához (Linda Perry, top producer, ex-4 Non Blondes frontcsaj), hogy kitaláljanak valamit a probléma megoldására. Jobb helyre nem is mehetett volna. Elhatározták, hogy együtt fognak dolgozni, sőt, még egy duettet is énekelnek Am I Still The One? címen. Főhősünk az éhezéssel telt időszakot többnyire Matchbox 20 albumok hallgatásával töltötte, és úgy gondolta, mivel kedvenc bandája amúgy sem aktív, ő fogja megírni új lemezüket, és ha már megírja, fel is énekli. Levetette megszokott sapkáját, régi fejfedőjét kalapra cserélte, és dolga végeztével a világ elé állt. De jaj, kiderült, hogy Daniel nem több egy Rob Thomas imitátornál. Stílusa, manírjai mind-mind a Twenty-énekest juttatják eszünkbe. Ez azonban nem akadályozza meg a kedves hallgatóságot, hogy élvezze az új Powter albumot, ami összességében kifejezetten kellemes, csak épp híján van új Bad Day-eknek, és csaknem bárminek, ami az első lemezre jellemző volt. Ráadásul van olyan pofátlan, hogy címéhez híven tényleg a radar alatt repül. Pedig a popban az nem szokás.
Értékelés: 3/5
Hivatalos honlap: www.danielpowter.com
Daniel Powter - Next Plane Home
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.