Az angol csodacsapat harmadik lemeze 2009. január 26-án jelenik meg. A régóta várt album Tonight címre fog hallgatni, és Alex Kapranos frontember elmondása szerint jobb, ha felhúzzuk a táncolós cipőnket, mert erős denszelhetnénkünk támad majd a hallgatása közben. A lemezen a következő 12 track kap majd helyet:

Ulysses
Turn It On
Kiss Me
Twilight Omens
Send Him Away
Live Alone
Bite Hard
What She Came For
Can't Stop Feeling
Lucid Dreams
Dream Again
Katherine Kiss Me

És íme az első, már koncerteken szarrá játszott dal, a Turn It On. Meglepő, de nem mulatságos.

Franz Ferdinand - Turn It On (Live)

Dzséjzíné Bejonszé Etelka, szórakoztatóipari szakmunkás legújabb remekműveivel próbál minket rábeszélni arra, hogy ugyan ne támasszunk már nagy elvárásokat az igényes popzenével szemben. Sikertelenül. Ráadásul kétszer is. Bár másodszorra már jobban sikerül neki.

Single Ladies

If I Were A Boy

Én ezek után személy szerint semmi kivetnivalót nem látok abban, ha a System of a Down csak tízévente áll majd össze egy lemezre. Serj Tankian príma szólólemeze után most Daron Malakian és John Dolmayan csapnak bele durván a tökös lecsóba és mutatják meg, mi irtja jobban a korpát mint a Head & Shoulders.

Na jó, azért valljuk be, hiányzik a System. Külön-külön sem a SOB, sem Serj nem képes tökéleteset alkotni. Valami mindkét produkcióból hiányzik. Na vajon mi lehet az? Hát persze! Serj szólólemezéből Daron, a Scars-ból pedig Serj! Ezzel az a baj, hogy egyikük sem tud elrugaszkodni anyazenekarától, így mindkettejük lemeze erős System ízzel bír. Öööö... na most akkor hogy is van ez? Elméletileg mindannyian szólólemezt készítenének, amiben a jó örmény munkásemberek megmutathatják, mit tudnak a SOAD-on kívül termelni, de mindketten csak azt bizonyítják, hogy egyedül is képesek jó kis System of a Down dalok írására. Ami abból a szempontból örvendetes tény, hogy ha mindkét felállás megmarad, sokkal hamarabb kapunk System alapú zenéket. Serj Elect The Dead-jéből hiányoztak a pörgős, eszement gitárok, a Scars On Broadway-ből pedig a durva énektémák, csak Daron Mekk Mester hangja marad, ami egy idő után idegesítő is lehetne, ha nem olyan dalokra mekegne, amelyek önmagukban is elviszik a balhét. Exploding/Reloading, Stoner Hate, Insane, Funny, World Long Gone, Enemy - csak hogy néhány alapvetést említsünk. Az ember hamar rájön, hogy a Scars On Broadway nem viccel, egy atombomba erejével robban már az első másodpercben is, az ember pedig szélesen mosolyog az atomfelhőt nézve. A SOB első lemeze közel tökéletes darab, viszont tényleg hiányzik belőle valami. Mindannyian tudjuk, mi, illetve ki az.

Értékelés: 4.5/5

Hivatalos honlap: www.scarsonbroadway.com

Scars On Broadway - World Long Gone

Végre kiderült, milyen eredménnyel zárult Thom York-ék netre pakolós, új albumot ingyen (illetve a letöltő által meghatározott összegért) adós partizánakciója. Ha csak a hivatalos letöltésekből befolyt lovettát számítjuk, és a fizikai, cd-s megjelenést nem, a banda akkor is jobban jött ki anyagilag, mint az előző, Hail To The Thief lemezük esetében, ami már csak azért is érdekes, mert a legtöbben semmit sem voltak hajlandóak fizetni az In Rainbows megszerzéséért. A Warner megmondóembere, Jane Dyball azt is elárulta, hogy minden nap figyelte a letöltéseket, és ha az általa kijelölt lélektani határ alá esett volna a bevétel, azonnal leállította volna a műveletet. A Radiohead honlapján így is három hónapig volt elérhető az In Rainbows, és az ingyentöltésektől függetlenül az album cédés kiadása első helyen nyitott Angliában, Amerikában, Kanadában, Írországban és Franciaországban is. A lemez discbox kiadása, amely egy bónusz lemezt is magában foglalt, kb. 100.000 példányban fogyott el. Összességében abszolút pozitív kimenetelű volt az akció, szóval az sincs kizárva, hogy a következő Radiohead lemez is ilyen formátumban jelenik meg. Hacsak addig Thom Yorkék rá nem csúsznak valami új cuccra, el nem száll jobban az agyuk, és ki nem találnak valami friss megoldást. Képesek rá.

Egészen pofássá kezd válni a jövő évi koncertfelhozatal, a Depeche Mode után ugyanis most az ACDC jelentette be, hogy  erre veszi az irányt. Nem véletlenül, hiszen a héten jelenik meg új  lemezük, a Black Ice. A koncertre egészen 2009. március 23-áig várni kell. Teltházgyanús.

Bizonyos értelemben a Motörhead rokonzenekara csakis a Republic lehetne. Minden lemezen ugyanaz a stílus, ugyanaz a hangzás, de kit érdekel, ha pontosan erre vágyik a kedves vevő?

Lemmy Kilmister nem az az ember, aki bőszen hirdetné a változások fontosságát. Igaz, már nem iszik annyit, mint régen, de nem is kell: bőven összevedelt magának egy arcot, és szétbagózott egy hangot, amiből bármeddig elélhet. Ha csak a jól ismert paneleket váltogatja, már akkor is összehoz egy jól működő Motörhead albumot. Így van ez most is. Náluk nincs értelme a hasonlítgatásoknak, nincsenek viszonítási pontok, mert hát a Motörizer olyan mint... a Motörhead bármelyik lemeze. Lemmy bandája abszolút egydimenziós, olyan, mint az ember gyerekkori kedvenc kajája. Ha egyszer bejött, mindig be fog. A Motörhead egy lelkiállapot, ami nem nagyon múlik el. Egy sör-whiskey szagú vágta, ezúttal 11 dalon, 38 percen keresztül. Perfekt rock n roll. Sem több sem kevesebb. Egy igazi biztonságos pont a világban, aminek mindig lehet örülni. Annak viszont már nem annyira, hogy a banda nem jön Magyarországra, pedig a Danko Jones melegít be előttük. Szívás.

Értékelés: 5/5

Hivatalos honlap: www.imotorhead.com

Amikor az öregek megőrülnek, olyan dolgokra is képesek, amiért fénykorukban még szembeköpték volna magukat a tükörben. A Led Zeppelin most simán gyűjthetné a turhát egy kiadós szembecsulázáshoz. Mivel Robert Plantnek esze ágában sincs újra fellépni a Zeppel, a többiek Myles Kennedy (Alter Bridge) énekest kérték meg, ugyan töltse már be az üresen maradt énekesi posztot. A szerencsés/szerencsétlen csóka állítólag el is vállalta a felkérést, és elkezdődtek a közös próbák is. Így minden akadály elhárul, a Zep végre világgá mehet, akár új lemezt is készíthet, a kérdés csak az, hogy kit fog érdekelni a buli Plant nélkül. Szeretettel várjuk majd őket ebben a felállásban, egy Pecsát talán megtöltenek majd.

Még jóformán el sem kezdték játszani a Spiralling klipjét, de ez nem akadályozta meg a Keane-t, hogy kihozza második videóját is, a The Lovers Are Losing-t. Tom Chaplin végre összeszedte magát. Hol van már a nyomi Under The Iron Sea bénázása? 

A bivalybasznádi Kiss imitátorok ráébrednek, hogy ők a black metal Mr. Bean-jei. De ekkor már nincs visszaút. A lemezborító már a boltok polcairól bámult vissza rájuk - kérlelhetetlenül.

Szőröstökű rock a világ egyik legtökösebb bandájától - két változatban.