Mit ad isten, éppen tegnap volt a Nemzetközi Roma Nap. Mi tüzelhetné fel jobban a Gogol Bordellót, ha nem ez a jeles esemény?

Na nem mintha Eugene Hütz és díszes társasága nem lenne állandóan beindulva, folyamatosan pörögnek, Uri Geller és tanítványai sem tudnák megállítani őket fantasztikus képességeikkel. Hála istennek szeretik kicsiny hazánkat, mi sem mutatja ezt jobban, mint az, hogy negyedszerre tiszteltek meg minket. És ahogy kell, mi szép számmal jelentünk meg az ünnepségen.
A Bordello nem az a zenekar, akitől azt várná az ember, hogy folyamatosan kommunikál a közönséggel - nem is baj, mert esze ágában sincs megtenni. Néha-néha kapunk egy-egy sort, de ez is bőven elég a hiperaktív bagázstól, akik úgy pörgik végig a koncertet, hogy már azon gondolkodunk, mit isznak, és hol lehet egyáltalán kapni ebből az isteni nedűből. Persze Eugene iszik is, a "minden idők leghosszabbra nyújtott befejező száma" címre eséllyel pályázható koncertzáró darab alatt akkora energiával énekel, hogy ki is önti a vörösborát, az első sorban állók pedig gondolatban máris becélozzák a nagyobb áruházakat folttisztítóért. Persze a közönség inkább az ugrálással van elfoglalva, a Start Wearing Purple alatt majd' összedől a ház, a Wanderlust King alatt megremeg a föld, de az American Wedding közben is szépen emelkednek a kezek, lábak, és beindul a bodysurf. Norbi büszke lenne ránk: ég a zsír, lendül a láb.
A színpad bármely pontján azonnal felbukkanás világrekordját tartó Hütz a Zina-Marina előtt szőke parókába bújik. Ha a bajuszt elfelejtenénk, simán beférne a Poisonba, persze azért némi smink még elférne rajta a nagyobb hatás kedvéért. Ha ennyiből még nem lenne eléggé nyilvánvaló, akkor elmondanám, hogy show volt itt kéremszépen, mégpedig nem is akármekkora. Persze már a két csaj, Pamela és Elizabeth is showelemnek tekinthető, akik néha csak táncosként, néha pedig vokalistaként bukkantak fel a színpadon.
Az előzenekarként fellépő, és hatalmas bulit csapó Skindred énekese is beszáll, és olyan gipsy-reggae-t nyomnak, hogy csak kapkodjuk a fejünket. A Think Locally Fuck Globally közben a színpad két szélén a címadó sorok gördülnek le, mi pedig üvöltjük, hogy PARTY! Merthogy party volt, méghozzá a jobbik fajtából. Akkora buli, hogy Eugene-nek nincs is túl sok kedve lemászni a színpadról. Az pedig, hogy az általa beígért afterparty-n mi történt, már el sem tudjuk képzelni.